udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 5 találat lapozás: 1-5

Névmutató: Soltész Teofil

2002. március folyamán

Toró T. Tibor parlamenti képviselő beszédében utalt arra, hogy a vegyes lakosú Zsombolyán a magyarság Kaba Gábor személyében képes volt a saját soraiból polgármestert állítani a város élére. Petőfi szobrot állítottak a város szívében, a főutcán. Markó Béla, az RMDSZ országos elnöke és Elekes Botond, Magyarország Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője is beszélt az ünnepségen. Küldöttséggel képviseltette magát Keszthely, Kőszeg, Kapuvár, Sajószentpéter, Tatabánya, Kiskőrös, Jászberény, Hajdúböszörmény, Kiskunmajsa, Budapestről a XVI. és XVII. kerület, Apátfalva, Szeged. A közönség tapssal köszöntötte Soltész Teophilt, a szobor alkotóját. /Sipos János: "Zsombolya népe a jól végzett munka örömével ünnepelhet" Petőfi szobor a költők sétányán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 9./

2002. március 9.

Márc. 8-án Petőfi Sándor mellszobrát avatták fel Zsombolyán. Soltész Teophil helyi és Varga Luigi István temesvári szobrászok alkotásának leleplezésénél a Szövetség részéről jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László és Szép Gyula ügyvezető alelnökök, illetve Toró T. Tibor Temes megyei képviselő. Az ünnepi rendezvényen Markó Béla a 17 százalékos arányban magyarok által lakott Zsombolya példaértékű üzenetét hangsúlyozta. A rendezvény záróakkordjaként Markó Béla RMDSZ-zászlót ajándékozott a zsombolyai területi szervezetnek. /Petőfi-szobrot avattak Zsombolyán. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./

2006. március 30.

Bartók Béla zeneszerző kultuszát Zsombolyán is ápolják. Petőfi Sándor szobra áll a Költők sétányán. Vele szemben fogják felállítani Bartók Béla mellszobrát. Kaba Gábor polgármester elmondta, hogy idén mellszobrot állítanak Bartók Béla tiszteletére ugyanúgy, mint a szintén 125. esztendeje született George Enescu román és a zsombolyai német származású Emmerich Bartzer zeneszerzőnek. Az ünnepség augusztus 4-én lesz. A műalkotásokat Soltész Teophil zsombolyai szobrászművész készíti el. /(pataky): Zsombolyán is ápolják a Bartók-kultuszt. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 30./

2006. augusztus 7.

A bánsági tolerancia szimbóluma az a hármas szoboravató, amely augusztus 5-én történt Zsombolyán: Bartók Béla magyar (1881–1945), Emmerich Bartzer német (1895–1961) és George Enescu román (1881–1955) zeneszerzők szobrait avatták, a zsombolyai főutca másik oldalán az évekkel ezelőtt leleplezett Petőfi Sándor-, Mihai Eminescu- és Peter Jung-szobrok sorakoznak (valamennyi alkotás Soltész Teophil helybéli művész alkotása). Bartzer szimfonikus zeneszerző szobrát unokái leplezték le. A nagyszentmiklósi születésű, világhírű magyar zeneszerző, Bartók Béla szobra azért áll immár Zsombolyán is, mert ő a térség legnevesebb személyisége. A különböző etnikumok hagyományainak, népzenéjének kutatójaként még ma is ő a legteljesebb román népzenei gyűjtemény szerzője, amelyet még mindig nem fordítottak le angolról román nyelvre – fejtette ki Szép Gyula, az RMDSZ országos kulturális ügyvezető alelnöke, miután Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnökkel közösen leleplezte a szobrot. George Enescut annyi köti a Bánsághoz, hogy Bartók kortársa volt. A szobrok felállítását a németországi székhelyű Zsombolyai Svábok Egyesülete, a Communitas Alapítvány és a helyi önkormányzat támogatta. /Pataky Lehel Zsolt: Hármas szoboravató Zsombolyán. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 7./

2009. június 29.

Kaba Gábor polgármester volt a házigazdája Zsombolyán annak az egész napos rendezvénynek, amelynek keretében átadták a 2008-ban Temesváron alapított Pesty Frigyes Emlékdíjat. Az idei kitüntettek az aradi Ujj János és a temesvári Szekernyés János hely- és kultúrtörténészek. Városnéző sétával kezdték a napot, Kaba Gábor kalauzolta végig a városon a népes csoportot, bemutatva a helység nevezetességeit. A helyi sajtómúzeumban elenyészően kevés a helyi, vagy régiós magyar nyelvű kiadvány. A hat köztéri mellszobor közül a 2002-ben felállított Petőfi Sándorét a portrék alkotója, Soltész Teofil képzőművész társaságában fényképezhették le a találkozó résztvevői. Pesty Frigyes (1823–1889) történész, az első magyar nyelvű temesvári napilap, a Delejtű szerkesztője és kiadója emlékére 2008-ban a lap megjelenésének 150. évfordulóján alapítottak díjat a sajtó munkatársai és a magyar kultúra helyi mecénásai. A Pesty Frigyes Emlékdíj életműdíjként működik, olyan tollforgatók kapják, akik jelentőset alkottak a régió szórványmagyarsága értékeinek feltárásában, megőrzésében. A Varga Luigi István mintázta plakettet és a vele járó díszoklevelet a kuratórium döntése alapján a Heti Új Szó főszerkesztője Graur János adta át Ujj Jánosnak és Szekernyés Jánosnak a „magyar újságírás hűséges szolgálatáért”. A kitüntetetteket Vicze Károly tanár, illetve Delesega Gyula egyetemi tanár méltatták. /Szekernyés Irén: Két helytörténész kitüntetése. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék